Kálváriások könyvtári blogja

A Szitakötő ökológiai és művészeti folyóirat 6 éve van jelen az iskolánkban. Szakköri keretek között 4 éve dolgozunk vele. Az idei tanévben is sok tanulót vonzott ez a lehetőség, ezért két csoportban, két időpontban, de azonos tematikával dolgoztunk. Túlnyomó többségben 2-4. évfolyamos tanulók alkotják a tagságot, de vannak felső tagozatosok is mindkét csoportban. Összesen 40-45 fős létszámmal működünk az idén.

A Szitakötő számai mindig egy-egy olyan témát járnak körül művészeti és tudományos megközelítésben, amelyek mindenkit érintenek, s a legkisebbeknek is vannak tapasztalataik, de legalábbis elképzeléseik róluk. Témája volt a lapnak az elmúlt években például: - a robotok világa, - a fény, - a színek, - a hangok, - a rosszaság-jutalmazás-büntetés, - a közös-ség fogalma, - a gyerekjogok, - a szerencse-hiedelmek-babonák fogalomköre, - a vendég-ség kultúrája, - a sárkányok, - a testvérek.

A kicsiknél inkább a mesék és versek segítenek megközelíteni az adott témát, s kevesebbet lehet meríteni a tudományos cikkekből, a nagyobbakkal már az ismeretközlő cikkek tartalmát is részletesen fel lehet dolgozni, de tőlük sem idegenek a lap sajátos stílusú, modern, játékos hangvételű meséi és versei. Minden korosztályra nagy hatással van a lap színes, gazdagon illusztrált, művészi színvonalú megjelenése. Mindezek a sajátosságok különösen alkalmassá teszik a Szitakötőt a komplex, élményszerű feldolgozásra.

Rendszeresen alkalmazott módszereink: egy-egy írás elolvasása utáni beszélgetés, személyes élmények, vélemények kibontása, 4-5 fős csoportokban tevékenykedés, az olvasmányok továbbgondolása, egy-egy szituáció eljátszása, párbeszédek rögtönzése, szereplők megjelenítése rajzban, bábban, bábjátékban. Az idén új előadásmódot próbáltunk ki a papírszínház bevezetésével. A "Testőr" című testvér-történetet dolgoztunk fel első próbálkozásként. Előkészítésképpen megismerkedtünk egy grafikus által tervezett, készen vásárolt papírszínházi mesével. (Tasi Katalin - Maros Krisztina: „A vízcsepp”) Aztán a mi történetünket jelenetekre bontva megrajzoltunk, a lényegkiemelésre és az érzelmek ábrázolására koncentrálva. Végül gyakoroltuk a mese közös felolvasását és a színházi élmény minél teljesebbé tételét. Mindenki részt vett az előadásban, egyszer mint alkotó-közreműködő, máskor mint értő közönség. A szülőket és pedagógusokat is meghívtuk.  

A szakkörre jellemző, hogy sokat kreatívkodunk, kézműveskedünk. Alkotásaink láthatók a Szitakötő szakköri falon a zsibongóban. A változatosság fontos alapelvünk, hiszen szakkört délután 4 és 5 óra között tartjuk, mondhatjuk, hogy a munkanap végén, „túlórában”. Tehát mindent el kell követni, hogy a lap kínálta sokszínű tematikán és írásokon túl, a tevékenységi formák is nagyon változatosak és játékosak legyenek.

Nagyon figyelünk a gyerekek egyéniségére, pozitív tulajdonságaira és képességeire. Úgy alakítjuk a szakköri foglalkozásokat, hogy mindenkinek alkalma legyen megmutatni, amiben ügyes, de fejlődjön az a képessége is, amiben kevésbé jó. Fontosnak tartjuk a jó közösség kialakítását, ahol figyelmesek, elfogadóak, segítőkészek egymással a gyerekek. Szintén nagy hangsúlyt helyezünk az önállóságuk, szervezési képességeik fejlesztésére. Mivel többnyire kisebb csoportokban kell egy-egy feladatot megoldani, ez magával hozza az együttműködési képesség, az alkalmazkodás, munkamegosztás fejlődését. Nagyon jó látni, hogy a változó összetételű csoportok legtöbbször eredményesen, időre megbirkóznak olyan összetett feladatokkal, mint egy mese bábszínházi előadása.

Mi szakkörvezetők 67 másik iskola pedagógusaival együtt tagjai vagyunk a Szitakötő lap online módszertani műhelyének, ahol jó ötleteket, módszereket tanulhatunk egymástól. A folyóirat weboldalára ugyanis mindenki rendszeresen feltölti óraleírásait, rejtvényeit, feladatlapjait, szemléltető anyagait, így átvehetjük azokat egymástól vagy továbbgondolhatjuk, átalakíthatjuk.  

2017. május 12. Hevesi Mária, Salga Anna szakkörvezetők
      
      A papírszínházi előadáson készült fotók.
      
      

• 4 éves korában már tudott olvasni.
• 14 éves korában segédtanítóként kezdett dolgozni.
• 16 évesen beiratkozott a Debreceni Kollégiumba, egy év kihagyással 3 évig volt a diákja, de nem érettségizett le.
• Tudott gitározni.
• Festő vagy szobrász szeretett volna lenni a kollégiumi évek alatt.
• Tudott latinul, görögül, németül, (ezeket az iskolában sajátította el), angolul és franciául önállóan tanult meg
• Szép szeme, különös tekintete volt. „Sohasem láttam felnőtt embernél oly végtelenül jóságos s oly nagy gyöngédséget kifejező szemeket, melyeket rendszerint valami fátyolféle takart.... Befelé nézett, mint azok szoktak, akiknek gazdag benső világuk van." (egy gimnáziumi tanítványa)
• Akadémiai vezető tisztsége (titkár majd főtitkár) miatt 10 évig nem írt verseket.
• Korának legnagyobb kitüntetését, a király által adományozott lovagkeresztet visszautasította. Többször is rá akarták beszélni, hogy vegye át, végül levélben elküldték neki, de meg se nézte, soha nem bontotta ki a dobozát. Érzéseit A csillag-hulláskor című ironikus versfüzérben örökítette meg:
  „Járnak hozzám méltóságok, / Kötik rám a méltóságot: / Megbocsásson méltóságtok, / Nem érzek rá méltóságot.” Kosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint létezett ennek nyersebb verziója is, amit Arany egyenesen az érdemkereszt csomagolópapírjára írt: „Hasfájásban szenvedek, / Kiskeresztet küldenek, / Ha csak egyet tojhatnám, / Száz keresztért nem adnám.”
• Tüdőgyulladásban halt meg – egyesek szerint a pesti Petőfi-szobor avatásán fázott meg.
  
  
• Walesben díszpolgári címet kapott 200. születésnapján.

Már három könyvünk is van az írói pályáját csak néhány éve elkezdő, de gyorsan ismertté és népszerűvé váló pszichológus írónőtől.

Állat KávéZoo

A dzsungel széli KávéZoot két antilop üzemelteti. A vendégek tigrisek, oroszlánok, struccok, papagájok, pókok, pingvinek, kolibrik. A mesékben ráismerhetünk valós, természetbeni tulajdonságaikra: az antilopok, Antika és Lopez  szökellve közlekednek, félnek a ragadozó nagyvadaktól, a szavannán élnek és persze nem szoktat kávét inni. Ám a történet azzal kezdődik, hogy egyszer csak eszükbe jut kávézót nyitni. A nehezen induló vállalkozás gazdáiként mindent megtesznek, hogy elégedettek legyenek a KávéZoo vendégei. Emberi viselkedésmintákat követnek, csakúgy, mint a többi szereplő. A pingvinek helyezkednek, az ara-vőlegény tutyimutyi, a struccok üzletpolitikája: struccpolitika, az oroszlánok kegyet gyakorolnak, a tigris meg simán egy vérengző húszabáló legalábbis addig, míg meg nem kóstolja Antika rizspudingját. Aztán benéz a KávéZooba a fenn költő kolibri is, a férje tetemét mazsolás joghurtba forgató víg/fekete özvegy és nem mellesleg egy egész majomhorda... Mindez nagyon olvasmányos, vicces, szórakoztató. 

Helló, felség!

A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami! Most például a 2/b-be érkezik egy új gyerek. Természetesen az egész osztály ég a kíváncsiságtól: vajon milyen lesz az új fiú?
Csuda Gábor már érkezése napján kiérdemli osztálytársaitól a Csudabogár nevet. És bizony a tanárainak, szüleinek, meg az iskolaigazgatónak is okoz némi fejtörést. Pedig Gábor szeret barátkozni, és a tanulást sem hanyagolja el.
Akkor hát mi olyan furcsa az új fiúban? Kiderül a könyvből, ami önmagunk tiszteletére, személyiségünk felvállalására tanít bennünket.

Labirintó

Létezik valahol egy vízi útvesztő: Labirintó. Titkát sokan próbálták már kifürkészni, de azok a kalandorok, akik nekivágtak hajóikkal a zegzugos csatornáknak, azóta sem tértek vissza a kikötővárosba. Hősünk, egy kissé elkényelmesedett királyfi, maga is szerencsét próbál: felcsap gondolásnak, vállalván, hogy utasokat szállít a szigetvilágban, s közben feltérképezi és meghódítja az ismeretlen vizeket. Csakhogy ez a mesterség nem olyan egyszerű ám: az utasok erősen próbára teszik a gondolás türelmét és találékonyságát. Itt van például Öcsém, a Macska. Uralkodni szeretne, ezért olyan szigetet keres, ahol csak őrá várnak. Villő, a Sellő viszont tudja, hova igyekszik: a Mágikus Iszap-szigeten remél gyógyulást találni. Vényusz pedig, a lenyűgöző külsejű húsvéti nyúl színészi babérokra tör. A békés vizeket ráadásul időnként vihar kavarja, s ilyenkor a gondolás felel az utasok épségéért. A történet végére aztán kiderül, hogy hősünk megfejti-e a Tó titkát, és az is, hogy hogyan alakul utasainak sorsa Labirintó vizein.

A Labirintó nemcsak fordulatos kalandregény, hanem kifordított tündérmese és vicces állatmese is, különleges nyelvi humorral gazdagítva.

Hanga és a lényegrablók (Hanga és Várkony I.)

Ugye emlékeztek még költészet napi íróvendégünkre, Mészöly Ágira. Kétszer is járt már nálunk, s mindkét alkalommal olyan légkört teremtett, hogy a hallgatóság azonnal a barátságába fogadta. Most kiskamaszoknak, 4-6. osztályosoknak írt krimisorozatát ajánlom figyelmetekbe. A kezdőmondatok sokat elárulnak a könyvekről:

"- Unatkozol, Jónás Várkony? - Éva néni hangja lágyan simult a természetismeret óra csendjébe. Várkony szokásához híven unatkozott. A suliban leginkább unatkozni szokott. Főleg természetismeret órán. Éva néni hangja ugyanis álmosító volt, a burgonya felépítése pedig... nos, a burgonya felépítése nem volt annyira érdekes, hogy Jónás Várkony képes legyen fél percnél tovább összpontosítani rá. Nem mintha bármi baja lett volna a burgonyával. Ha a tányérján látta petrezselymesen vagy pürének törve, kifejezett érdeklődéssel fordult a burgonya felé."

Várkony hamarosan megismerkedik új osztálytársával, Hangával, és indulhat a csöppet sem unalmas nyomozás az iskolában folyó "sötét ügyletek" okának felderítésére. 

Tavaszi divatőrület (Hanga és Várkony II.)

„Várkony, ne unatkozz már ilyen látványosan! – lökte oldalba padtársát Sárlóki Hanga, a Kövesparti Általános Iskola ötödik bé osztályának tanulója. – Éva néni már negyedszer néz ránk. A következő alkalommal megint jön a szokásos…
- Na és? Legfeljebb kiküld – vonta meg a vállát Várkony. – Legalább végre történik valami.
- Persze, történik – suttogott mérgesen a lány. – Te még mindig nem vagy képes meghaladni egy átlagos cserebogár gondolkodási szintjét? Mégis, mi történne? Kapsz egy igazolatlan órát, a mamád pedig kioszt rád három nap szobafogságot, és esélyünk sem lesz, hogy holnap délután bebuszozzunk a városba!”

Már megint – vagyis még mindig – unalmas az iskola Várkonynak. De ebben a kötetben megnyílik a Különleges Holmik Boltja, amitől a világ egyszeriben nagyon érdekessé válik.

Várkony és a könyvtár réme (Hanga és Várkony III.)

A sorozat III. kötetének kezdetén a természetismeret órán vagyunk ismét:

„Éva néni hatalmas, színes kartonlapokkal és egy kosárnyi kivágott képpel érkezett a hétfői természetismeret órára.
- Tudom, hogy alig egy hónap van már csak az évzáróig, és azt is tudom, hogy mindenki alaposan elfáradt mostanára – köszöntötte a Kövesparti Általános Iskola ötödik béseit. – Épp ezért úgy gondoltam, hogy feldobom az utolsó heteinket!
- Na, már csak ez kellett! – súgta Hangának félig a padon feküdve Várkony. – Azt hittem, végre békén hagynak!
- Neked semmi nem jó, Jónás Várkony! – csóválta a fejét a lány. – Január óta azt hallgatom, hogy meghalsz az unalomtól Éva néni óráin. Most meg, amikor egy kis izgalmat…”

És újabb nyomoznivalója akad a két főhősnek, mert a kövesparti könyvtárban érthetetlen dolgok történnek. Furcsa művésztársaság szállja meg a könyvtárral szomszédos régi mozitermet…

Legyetek részesei ti is az izgalmaknak és a kövesparti iskola életének! Olvassátok el mindhárom könyvet a könyvtárból!

A könyvsorozatot a Cerkabella Kiadó jelenteti meg, 2015-től.

Az én kettős életem: 
a.) "A viharsarokban" - ilyenkor szeptemberben tankönyvekkel hadakozva.
b.) "A játszótéren" - a Szitakötő szakkörön.

A mi könyvtárunk úgy egészében az iskola legjobb zuga sokak szerint. :)
A könyvtáron belül talán a mesés polcok melletti fotel... 

Egy nap késéssel mi is csatlakozunk ahhoz a kampányhoz, amely az iskolai könyvtárakat mutatja be, naponta egy képpel. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az iskolai könyvtárak nyújtotta lehetőségekre, a jó gyakorlatokra és a problémákra.

A következő 30 napon tehát 1-1 képet közlünk a meghirdetett tematika szerint. Igyekezni fogunk a valósághoz hűen bemutatni a hol nyüzsgő, hol csendes, sokszor rumlis, de élettel teli könyvtárunkat. Funkcióját, sikereit és problémáit egyaránt.

Az első nap témája: Lépj be!