Holnap, azaz február 22-én a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny megyei fordulóján iskolánkat Bata Miléna és Pap Kinga 7.b osztályos tanulók képviselik. Az idén Mátyás király és a reneszánsz a verseny témája. Hogy milyen eredményt ér el a két versenyző, még nem tudhatjuk, de szorgalmasan készültek. Többek között a könyvtárban található forrásművek segítségével Thuróczy János nevében könyvajánlást írtak Mátyás királynak, és elképzelték, hogy részt vesznek egy a királyi udvarban rendezett bálon. Szerintem igen jól sikerültek az írói próbálkozások, s remélem Te is, Kedves Olvasó, szívesen elolvasod ezeket. Íme:
Bata Miléna - Pap Kinga: Thuróczy János Mátyás királynak ajánlja művét, a Chronika Hungarorumot
"Felséges Mátyás Király! Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam eme pompás, latin nyelvű krónikát, melyet régi szerzők műveit felhasználva magam vetettem papírra. Brünnben már kinyomtatták, most pedig az augsburgi nyomda készül a kinyomtatására, az elsőnél még pompásabb kivitelben. Az ok, hogy pont felségednek ajánlom krónikámat, az, hogy tudomásom van róla, palotájában milyen hatalmas és értékes könyvtár található, melyet Európa-szerte Bibliotheca Corviniana néven emlegetnek. Gondoltam, Felséges Királyunkat biztosan érdekelni fogja eme kecsegtető ajánlat, mely szerint új értékkel gyarapíthatja gyűjteményét. Művem a magyarok dicső történelméről szól, mely felöleli az Árpádok uralkodásának évszázadait, az Anjouk uralkodását, majd a Hunyadi család és Felséges Királyurunk győzedelmes csatáit is. Zsigmond király uralkodásától a mai napig magam kutattam fel és írtam le az eseményeket. Bizonyos történelmi eseményekhez szemtanúkat kerestem föl, oklevelekből, humanista szerzők műveiből szereztem tudomást, míg végül megszületett a valaha volt legpontosabb és legrészletesebb leírás a magyarok történelméről. Könyvem különlegessége, hogy az illuminátorok fametszetekkel gazdagon díszítették, és a legértékesebb példányai finom pergamenhártyára lesznek nyomtatva, és valódi aranyfestékkel lesznek kifestve. Első lapjain Felséges Királyurunk birodalmi címerét helyeztetem el. Kötése a legfinomabb bőrből készül, ragyogó ezüstcsattal.
Hőn szeretett királyomra bízom a döntést, hogy megérdemli-e ez a könyv a kitüntetést, hogy a Corvin-könyvtár kincseit gyarapítsa."
Források:
A magyarok Krónikája. Bp., Magyar Könyvklub, 1991.
Magyar Kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Bp., Kossuth K., 1999.
http://www.corvina.oszk.hu
Pap Kinga - Bata Miléna: Beszámoló egy bálról Mátyás király udvarából
"Nagy megtiszteltetésben volt részem a napokban. Eljutottam Mátyás király udvarába a farsangi bálok idején.
Valósággal lenyűgözött a palota látványa. A hatalmas épületegyüttesben fellelhetők a Zsigmond által kedvelt gótikus építmények és a Mátyás király által építtetett reneszánsz elemek. E két, merőben eltérő stílus csodás összképet ad. Nem véletlenül tartja az olasz mondás: "Európa három legszebb városa a vízen épült Velence, a hegyen álló Buda és a síkon fekvő Firenze."
A bálterem hatalmas volt. Kazettás mennyezettel, színes csempékből kirakott padlóval, vörösmárványból faragott díszítményekkel kápráztatták el a meghívottakat. A királyi pár kerek asztalnál foglalt helyet, a vendégek pedig 10 méter hosszú asztaloknál ültek. Az edények ezüstből és aranyozott eszüstből készültek. Az előkelő báróknak és nemes uraknak aranytányérban szolgálták fel az étekhordók a különböző sűlt húsokat és hozzá a mártásokat. Az urak díszes kelyhekből itták a finomabbnál finomabb borokat.
Mindenki a legdíszesebb ruháját viselte. A nők mély kivágású, vállaikat szabadon hagyó, hosszú, mell alatt dúsan redőzött selyemruhát hordtak. Hajukat kontyba csavarták, színes szalagokkal kötötték át. A férfiak zárt ujjú, nyakban csukott inget, fölötte pedig mentét viseltek. A nők és férfiak egyaránt magukra öltötték legszebb gyöngyből és aranyból készült ékszereiket. Amig ettek, Mátyás 40 fős királyi kórusa szórakoztatta a vendégeket. Még a külföldi vendégek is egybehangzóan állították, hogy ez Európa legjobb énekkara.
Bármíly hihetetlenül hangzik is, a vendégek kézzel ettek. Miután a lakoma megtörtént, jöhetett a tánc. Többek között körtáncot és páros táncot jártak, és közben gyakran énekeltek is. Maga Mátyás király is nagy élvezettel vett részt ezekben a szórakozásokban. A bál késő estig tartott. Végül mindenki saját hintóján ment haza. Biztos vagyok benne, hogy erről a bálról még sokáig fognak beszélni, legalábbis a következő bálig biztosan."
Források:
Magyar Kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Bp., Kossuth K., 1999.
Csukovits Enikő: Liliom és holló. (Új Képes Történelem). Bp., Magyar Könyvklub - Helikon K., 1996.
